2006. november 30., csütörtök
Így mennek
Beindult a fűtés. Hurrá. Igaz csak rövid időre. Volt hóesés is, meg napsütés, reggel befagyott tócsa. Időjárás off. Aztán gondolkodtunk a problémán, persze amit javasoltunk nem fogadták meg. Javasoltuk mégegyszer szépen leírva-rajzolva. Erre bement a főnök utánajárni. Vaj' szól e hozzánk érdemben? Ésmég: Lee bácsit kinevezték Kínába osztályvezetőnek. Azóta mosolyog egyfolytában és lassan az egész cég járt nála gratulálni. Ez is olyan speciális, 27-én küldték szét az előléptetéseket, amik 1-étől érvényesek. Mint a mi kiküldetésünk. Menni kell! Mikor? Holnap! Az öreg vett is egy laptopot, hogy mobil legyen az adatokat illetően. Rája is dugta a pécéjére, hogy elvigye az évek alatt felgyülemlett dolgokat. Adatlopás meg sem fordul a fejemben, de ha egy fényképet akarunk csinálni a hibás gépről, no ahhoz már az atyaúristen beleegyezése szükséges. Jó esetben az elég, de lehet hogy a melós elküld a francba még annak birtokában is. Így mennek a dolgaink ma. Már csak háromszor kell idejönni a hazaútig.
A hajam lassan hullani kezd ettől a template-től. Két napja szórakozom vele, hogy lefordítsam, de sehogy sem akar sikerülni. Pedig birtokában vagyok az összes információnak. Vagy mégsem?
A holnapi móka meg kiváncsiság:
bacilus | 6:36 |
2006. november 27., hétfő
Szőrszál? Hasogatás!
Mi jöhet még egy depressziós hétfő munkanap közben? Mondjuk az "Iróasztal Ellenőrző Osztály" feltűnése. Már reggel fel kellett volna tűnnie, hogy ez a nap más, mint a többi. No nem azért, mert először sikerült korea hajnalban felkelni, hogy elvégezzem a hétvégére betervezett munkámat. A vasárnap sikeres átalvása után lóhalálában készült a prezentáció, ami végül kielégítően lezajlott. A munka folytatódik, a kíváló szervezésnek köszönhetően három napunk maradt a befejezére. Ami természetesen lehetetlen. Szóval ma reggel mindenki lázasan pakolt az íróasztalán, vadul kerregett az iratmegsemisítő, égett a munka (pakolás) mindenki keze alatt. Csak azok a hitvány európaiak nem sejtették mi készül. Hogy is sejhették volna, mikor fontosabb dolgokon szokott az agytekervényük csavarogni. És délután bekövetkezett, amire egyikünk sem számított. Megjelentek az IEO irnokoai, és ezután már nem lesz titok a ferdén felragasztott post-itek tömkelege, készülnek a jelentések a hanyagul az asztalon heverő jegyzetekről, hogy a neonfényben csillogó cukorpapírkák garmadájáról már ne is beszéljünk. Hiába no, ilyen vészterhes időkben, mikor először látnak el feladattal az öt hónap során, na ilyenkor nem jut időm az asztalom karbantartására. Kérem, kérem, ide lőjjenek! Vagy toloncoljanak északra, hátha ott van annyi eszük az embereknek, hogy télen fűteni kell az épületeket...
bacilus | 8:29 |
2006. november 22., szerda
Avatar
Először olvassad el ezt. Amik eszembe jutottak:
-
Először is hogy soha nem leszek képes az ő fejükkel gondolkozni. Itt már sokan frankón a virtuális térben élik az életüket. Nehéz felfogni, hogy külön Starcraft csatorna megy nullahuszonnégyben és a legjobb játékosok valóságos sztárok. A gondolkozás ki is ütközik a munkában úgy érzem, teljesen más témára jár az agyunk az aktuális dolog megoldására.
-
Azt hiszem a mi net elérésünk a "minden 10-ik háztartás" kategóriába esik, ugyanis csak álmodozunk a 8 Mbit-es sávszélességről miközben egy online rádióadást képtelenek vagyunk hallgatni. Annyit emlegetik már ezeket az adatokat, hogy kénytelen vagyok elhinni, igaz a cégnél is igyekeznek cáfolni. Bár itt a töketlenség is sokat dob a latba. Hozzáértők teljes hiánya...
bacilus | 5:45 |
2006. november 21., kedd
Nem kevés
Miután magam telepítettem a lopott Office-t a semmiért és egész délelőtt nagyokat hallgatva, néha egymás mellett elbeszélve idegesítettük egymást, aztán a délutáni megbeszélésből egy kukkot sem értettem, na akkor kiáltottam fel. Kezd nem kevés lenni, hanem sok. És már rohadtul nem bírok jó pofát vágni hozzá. Holnaptól nagy gondolkodás a kiosztott feladaton, csak el ne vesszünk az információk rengetegében. Azt hiszem itt volt elég a nap. Kéremkapcsoljaki!
bacilus | 12:56 |
2006. november 20., hétfő
Twentyfour
...nap van hátra. És tényleg e szám körül forog a nap, mivel a hetemet megpecsételtem a harmadik évaddal. Feliratégetés működik (tökéletes idiótabiztos program, pár gombnyomás és a kívánt eredmény kapható iszonyat gyorsan), igyekszem minden lehetőségét kiaknázni. A levélszemét átolvasását pár finoman fogalmazott levél követte, hogy aztán átadjam magam a Faithless új albumának (sicc, hiszen ez meg sem jelent még, akkor csak képzelődöm, de kellemes) a világháló átböngészése közben. Remélem azért lesz mit tennem.
A hétvége csendesen telt. Alvós énem ellenére, no meg a hétköznapi hathuszas keléseknek köszönhetően szombaton sem bírok sokáig aludni. Persze ez vasárnapra átalakul, hogy aztán hétfőn újra bosszúsan ébredjek korán megint. A reggeli utáni edzést egy gyomorrontás tetézte a vásárlás közben. Azért csak hozzájutottam ahhoz, amit akartam. Never stop exploring jegyében a sapka, ami nagyon meleg. Ebben még a Mont-Blanc-ot is megmásztam volna. Este teázós, beszélgetős, öreguras, korán hazamenős. Vasárnap aztán megszólítattam a kondiban. Egy kedves úr érdeklődött származáson felől egész tűrhető angolsággal. Megállapotunk, hogy Magyarország nem Észak-, hanem Közép-Európa és hogy nájsztumítjú. Meginvitált a nyelviskolájába, ami ingyenes és sok hasonszörű flótárs van, akiket idevetett az élet és próbálnak túllépni a nyelvi nehézségeken. Köszönettel elutasítottam, ugyanis van egy "remek" tanárom már és többre nem futja az szűkös időmből. A szándék viszont nemes. A közlekedés bringa volt. Talán idén utoljára. Leizzadás, hegymászás a ↓15''-al kicsit kényelmetlen. A végére majdnem pofánesés a megszoruló hátsó kerékkel, aztán kormánycsapágy elszállás lejtőn lefele 40-el fék nélkül. Elég lesz az izgalmakból.
Közben szépen zajlik a szokásos hétfő reggel. Kérdéseimre nehéz a válasz. Excelhez új összetevő installálása megoldhatatlan feladat. Bocs az Informatikai csoportnak nincs angol telepítő lemezük. Megpróbáljuk warez oldalról. Nem sikerült. 2006, Dél-Korea, egy "60 éve működő, piacvezető autóipari beszállító multinacionlis nagyvállalat, amely a világ több, mint 170 országában közel 5000 alkalmazottat foglalkoztat. Fennálllásuk óta folyamatos fejlódés jellemzi a céget, töretlen sikerük titka a legmodernebb technológia alkalmazása, akörnyezettudatos gondolkodásmód és a munkatársak folyamatos szakmai képzése". De mit is várunk olyanoktól, akik ilyennel meg hasonlókkal állnak a nagyközönség elé. Szótárprogram, igénytelenség rulez.
Karácsonyi ajándék ötletek.
bacilus | 1:18 |
2006. november 16., csütörtök
FTT
Végre felcsillant a remény, hogy valami olyan dologgal foglalkozzunk, amiben kicsit gondolkozni kell. Mondjuk, aki Fourier transzformációt emleget az már valamivel képzettebb lehet a nagy többségnél. Szigorúan helyi viszonlatban nézve.
A derekamban meg bekattant valami. Hurrá!
bacilus | 5:31 |
2006. november 13., hétfő
Vol. 4
Nem tudom az eddigi leghidegebb hétvége után mire számítottam. Nem volt ember az irodában, aki 16 fokra belehelte volna a légteret. Durván hideg van továbbra is, reménykedem hogy december 14-ig tüdőgyulladás nélkül megérek még pár álmosító, fűtött munkanapot. Lehet tudatos a taktika, hogy a nagy semmittevésben el ne aludjanak a kedves kollegák?
Szombaton Szöul immár negyedszer. De még mindig van látnivaló ebben a csöpp városban. Jeles nap volt 11.11. A Pálcika nap gyakorlatilag egy a Valentin naphoz hasonlatos ajándékozós idiótaság, amikor jól megtömik magukat ebből a kereskedők. Én is találtam még pénteken az asztalomon egy csomaggal, akkor még nem tudtam mire vélni, de mára kiderült.
Szóval Szöul, ami nem indult egyszerűen. Már szerda este óta vadásztuk a vonatjegyet, mert az eddig is bevált közlekedési formának bizonyult. A jegyfoglaló rendszer áldásos létezésének - ha külföldiek is használhatnák, akkor bezonyára másként látnám - köszönhetően jó előre betárazzák maguknak a üléseket. Mondjuk egy fokkal jobb a helyzet, mint nálunk, mert itt csak annyi jegyet adnak el, ahányan ülni tudnak. Nincs WC-ben ácsingózás, peronon maradás, anyázás. (Persze egyszer így is már meg kellett küzdeni Gizi nénivel - aki nem bírta értelmezni a betűket a tikettjén - és a kommunikációs nehézségekkel.) Persze napközben töröltek is néhány foglalást, de mire az állomásra értem már újra elvitte valaki előlünk. Maradt a busz, mert az gyakran jár (ötpercenként muhaha... és tényleg), igaz a menetidő kiszámíthatatlan. Kétféle busz létezik: az intercity - a helyiközi függönyös, a faluk ill. kisebb városok között - és az express, ami a nagyvárosokat összekötve robog. Persze azt nem gondoltuk, hogy a távolsági buszon összesen 28 ülés van és itt sincs túlfoglalás. Így egy ötven perces várakozással indultunk neki az útnak. Az ülések fotelok három sorban, gyakorlatilag vízszintbe dönthetők és az ülések közötti tér a koreaiak számára már-már egy taekwon-do edzéshez elegendő. Bírnám otthon is a Volán járatain. Oda és vissza a forgalom a 2x4 sávos autópályán elképesztő. Mihez hasonlítanám? Mondjuk augusztus 20-a M7 Budapest felé, késő délután *100. Itt annyi a különbség, hogy az időpont lényegtelen. Állandó dugó Szöul 50 km-es körzetében. Az egymás seggében autózó rutinos balfék sofőröknek köszönhetően ráfutásos balesetek kilóméterekként. A leállósávban tucatjával várakoznak az autómentők, csemege nekik e táj, úgyis mindig történik valami. Még szerencse, hogy a belső sáv buszsáv és itt ezt jobban betartják, mint a Rákóczin. 160 km-en a menetidő 1h50m. Mondjuk az álló kocsisor melletti 120-as tempó néha elgondolkodtat mi történne egy elénk kanyarodó elégedetlen autós miatt. De nem történik, mindkétszer simán megérkezünk.
Hogy mit láttunk? Olimpiai parkot mégegyszer. Csak most szép napos, kirándulós idővel, lobogó magyar zászlóval. Képek itt lesznek majd, amint a tár.hu túllép az ismételt kovertálási nehézségeken. Belógtunk a hatalmas uszodába, láttuk ahogy építik a színpadot egy nagy koncertre a tornacsarnokban, igazi túristák voltunk, lefényképeztünk mindent. Aztán elzarándokltunk Misariba és megnéztük az evezős pályát. A világ vége mögött van egy kicsivel busszal megközelítve, de szép hely. Hegyek lábánál terül el a pálya, néhány hangárral és napjainkra megváltozott fő profillal. Egy motorcsónak versenypálya található az első ötszáz méteren, fedett lelátóval, óriási kijelzővel. Mikor megérkeztünk épp az utánpótlás szelte a hullámokat fülsüketítő hanggal párosulva, miközben a túloldalon egy nyolcas épp a vízreszálláshoz készülődött. A kellemes séta után vissza a buszra meg a dugóba. A vontatott menetet az első metrómegállónál meg is szakítottuk, hogy aztán rájöjjünk nem is tudjuk hova tartunk. Már ekkor is késében voltunk egy találkozóról és reménytelennek tűnt hogy ráleljünk a megfelelő metrómegállóra. Szerencsére, mint oly sokszor ezen a napon, tanácstalan külsőnk megszólíttatott és rövidesen az úticél pontos ismeretében aggódtunk tovább a késés miatt. Milyen nehéz az élet mobil nélkül. Ahhoz képest, hogy itt mindenki a telefonján lóg egész idő alatt, sms-t írva, zenét hallgatva, mi sokszor utcai fülkék után rohangálunk, ha fel akarjuk venni a kapcsolatot egy helyivel. A találkozót elcsíptük, piacot megnéztük, ami akárcsak a nyóckerben. Csak itt nincs "helókocsivigyázz". Felmálázott nagymotorokkal jönnek az 1 méter "széles" kis utcácskákban. Gyorsan léptünk, végre kaja este hatkor, ez valahogy kimaradt napközben. Hazaút sima, erőltetett buli lement, vasárnap a pihenésé. Olvasás, zenehallgatás, film, aktív semmittevés.
bacilus | 0:04 |
2006. november 7., kedd
Itt is hó
Itt van, megérkezett. Hirtelen változik itt is az időjárás, leesett az első hó. Na nem sok, de mutatóba épp elég. Fűtés továbbra sincs és úgy érzem megfáztam. A legjobb hogy a szálláson is csak este kilenckor kapcsolták be. Save money! A továbbiakban távirati stílusban:
-
-
Vannak új fényképek a tárban
itt és
itt.
-
Kicsit unatkoztam vasárnap, gondoltam összeütök egy beszámolót a meccsről. Persze hatalms szívások követték az elhatározást, de tegnap este elkészült. Elég minimál viszont el kell kezdeni valahol.
Nézzed csak!
bacilus | 0:35 |
2006. november 6., hétfő
Cold mountain
Ezek hülyék. Ül nagykabátban mindenki az irodában, mintha minden a legnagyobb rendben lenne. ~15 fok körül lehet idebent a hőmérséklet. A fűtésidény várható kezdete: december. Kint megérkezett a rosszidő, esik, hideg van. Nem szeretek fázni. Pedig tegnap még nagyon frankó volt. Bringával mentem kondizni. Miután a kerékpárkereskedésben ledumáltam egy ingyenes pumpálást, hadra is fogható volt a verda. 17''-os vázméret, fix nyereg, nyakigláb. 6 sávoson lazán, piroson át, sokdombra felszenved, nagyon megizzad. Lefele a nap az arcomba tűz, nem látok, a hajam lobogna, fékem nincs. Durván.
Az asztaltársam ma megérkezett egy hét távollét után. Ezt a hanyagságot. Szerintem az elkövetkezendő öt évben biztos nem megy többet szabadságra. Állítólag esküvője volt meg nászút. Két nagy pakkal is érkezett. Ha valaki elutazik, akkor mindig hoz valami kb az egész irodának. De nem torta vagy aprósütemény a lagziból esetleg külföldi specialitás. A helyi szupermarketben vásárolt dobozos üditő és csoki. Leleményes. Én egy 100ml-es C vitamin sürítményt kaptam. Örültem. Vagy megőrültem? Mint egy nagy család! LOL
bacilus | 6:19 |
2006. november 3., péntek
Túllépünk a kudarcon?
Nem ígérkezik könnyű összecsapásnak a magyar válogatott újabb külföldi vendégjátéka: a Málta ellen elszenvedett megalázó vereség után kell a romokban heverő csapatnak talpraállni és visszaszerzni szurkolóinak bizalmát. Az ellenfél Dél-Koreával szemben a mérlegünk eddig pozitív (1 győzelem, 1 döntetlen). Kérdés, vajon a hétvége után is elmondhatjuk e mindezt?
Nehéz helyzetben várja az ideiglenesen megbízott játékos-managerrel csatába induló nemzeti
együttes az ázsiai túra következő mérkőzését. Rengeteg játékosomra sajnálatos módon nem számíthatok - utalt a nehézségekre Jan Oshee. - A legutóbbi edzőmérkőzés alaposan megtizdelte a játékosállományt, többen kissebb-nagyobb sérüléssel bajlódnak, csak a mérkőzés előtt dől el kire számíthatok. Jó néhányan próbajátékra indulnak szombat reggel Szöulba, így rájuk sem számíthatok. Remélem sikerült rendet tennem a fejekben a Málta elleni kudarc után és újra egy harcos csapatot láthatunk majd kifutni a zöld gyepre. Sajnos az eddig lejátszott mérkőzéseken többször akadt probléma a pálya talajával, nem számítok másra ezen a mérkőzésen sem. Reméljük a felszereléssel kevesebb problémánk lesz, mint ezelőtt. Bízom a jól bevált taktikában, továbbra is a 3-5-2-es felállásban küldöm pályára a csapatot. Az ellenfél keretében rengeteg európai kupában szereplő kíváló játékos található, tehát óva intenék mindekit a lekicsinylő szavaktól. Az egy hónappal ezelőtti mérkőzés is megmutatta, hogy a technikai lemaradásukat óriási lelkesedéssel igyekeznek pótolni. Erőnlétileg jobbak vagyunk, reméljük ezt az utolsó percekben kamatoztatni tudjuk majd. Voltak és vannak is problémáink, de remélem a mutatott játék képével magunk mögé állíthatjuk ismét a szurkolóinkat.
A koreai csapat egyik legnagyobb sztárját, Park Ji-Sungot - akit hazájában nemes egyszerűséggel
csak Hősnek neveznek - telefonon sikerült egy rövid esélylatolgatásra felkérnünk. "Legutóbb a 2002-es Bajnokok Ligája szezonban szerepeltem magyar csapat ellen a Manchester United színében. Az első mérkőzésen meglepő vereséget szenvedtünk Budapesten, egy fiatal játékos, talán Koplárovics góljával, tehát átérzem a magyar futballisták lelki világát a Málta elleni EB selejtező kudarc után. A visszavágó természetesen sima volt, de azért tudom, hogy annál többre képes ez a magyar csapat. Mi a lehető legjobb összeállításban léphetünk pályára szombat délután, mondhatnám, hogy az All-Star csapatot láthatja majd a publikum, mivel minden európában játszó társam vállalta a mérkőzést. Igyekszünk gólokkal kiszolgálni a nézőket és megszerezni az első győzelmünket Magyarország ellen." A nyári sikertelen világbajnokság óta új tréner irányítja a vörösöket. A holland iskola továbbra is maradt, ugyanis Dick Advocaatot Pim Verbeek váltotta a kispadon augusztusban.
Barátságos labdarúgó mérkőzés
Helyszín: Daejeon, Sinseong-dong Aréna
Időpont: 2006.11.04. 15 óra
Jegyár: ingyenes
Vezeti: Kim Chi Wee (KOR)
bacilus | 0:21 |
2006. november 2., csütörtök
Mi jöhet még?
Íze volt a rizsnek... Felküldtek a koreairól, hogy itt nekem ma már nem tudnak újat tanítani (olvasás, muhaha)... Mondjuk képes leszek 5 darab 5perces 1000-et futni? Áh, az biztos nem...
bacilus | 12:34 |
2006. november 1., szerda
Karcsi
Kapcsolatom Charlie-val (mivel sokan becenéven léteznek a külföldiek számára)? Ő az egyik managerem. Tegnap hazafelé kellemesen elbeszélgettünk. Óriási figura, annak ellenére hogy nem a legtökéletesebb a nyelvtudása becsülettel próbálkozik. Megyeztünk hogy kíválóak az iPod termékei, ő egy nanot használ. Megmutatta a gyerekei fotoóját, mesélt a drágán vett autójáról amit kevés pénzért tudott eladni és szomorú volt, mert tegnap szabadult meg a lakásától is. Ment is inni ennek tiszteletére. Megegyeztünk, hogy egyszer elmegyünk kutyátenni közösen. Mert az jó. Kaptunk munkát. A legdurvább adatrögzítéses diákmelóhoz hasonlítanám. De örüljek neki!
bacilus | 1:04 |