Nyertem

Nem sokszor nyerek ajándéksorsoláson. De most rámmosolygott a szerencse. Miért is? Történt, hogy a dolgozói ajánlási rendszerben felvetettem egy normális kerékpártároló ötletét, mivel az udvaron szerte szét hevertek a bringák. Biztos a főnökök parkolását is akadályozta a sok kétkerekű, ezért viszonylag gyorsan (2-3 hónap) el is készült a nyár végére. Lett amilyen lett, de van. Szóval az év végén sorsolnak a megvalósított ötletek gazdái között és így jutottam egy pöpec ipari ütvefúróhoz, ami remekül fogja szolgálni a csempe eltávolítását és a fal ledőlését. Tessék gyönyörködni!

A kéményes ajánlatára várunk, ahogy a gázasra is. Tervezgetünk, szervezgetünk, de hétvégén biztos nekiesek valamelyik falnak...

bacilus | 22:04 |

Felújítás.blog.hu

Akkor ismét egy kis napló, mondjuk foglaljuk össze a jövő számára egy előreláthatólag problémás lakásfelújítás szösszeneteit. Kalandos hetek (hónapok) következnek.

Helyszín: valahol egy fővárosi domboldalban...

November 1-e óta kulcs a zsebben. Az ajtó szétfúrva, hevederzár elköltöztetve, ragasztóval befoltozva. Értelmetlen zárak, elveszett kulcsok, ejj jó lenne már most egy ajtócserével is számolni. Mindenesetre M segítségével egy új betét beépítve (november 11), csak hogy a betörőnek is legyen valami feladata, mielőtt a tenyerét dörzsöli a mikró és a kempingszékek láttán.

Agyrém a cirkófűtés kálváriája miatt. Kéményes lemondja, gázas eljön, bevállalja. Nagy a magasság, hosszú a cső, kevés a pénz. Holnap kiderül mit tudunk kihozni a kéményből. Amennyiben most eljön, és nem mondja le 1 órával előtte. Munkaidőben elvégzek egy épületgépész gyorstalpalót, Junkers katalógust fejból nyomom, füstgázelvezetésról álmodom.

Szombaton (november 15) leszerződöm a nyílászárókra. Miért éreztetik, hogy ők tesznek nekem szivességet ezzel a munkával? Egymás mellett  elbeszélünk, előleget kiköhögöm, aztán reménykedem a mielőbbi megváltásban. Nosza, irány a barkácsáruház. Takarító és festék kellékek a bevásárlókocsiban, de vajon a WC kefét merre tartják? Milyen a lámpafoglalat, melyik kéne? Bármelyik, mert du. 4-től koromsötét, a szovjet csillár meg szintén elköltözködött.

Másnap kora reggel dél előtt felvonulunk a terepre. Kézben a spakni, oldalról látszik hogy ferde a  fal, kaparjuk, szívjuk a port, hajunk ragad. A tároló "tisztasági" festésével indítunk (első kapavágások), amitől belátjuk a lakásnál szakemberre bízzuk.  Közben elnyerjük az kert egy jelentős részének avartól való megszabadítását a lakóközösség asszisztálása és elismerő hozzászólasaival övezve. Az eredményeket összesítve: ránk bízott terület megszépült, a  tároló fala talán fehér lett és nem hullik le holnapra, altató megspórolva. Beájulás.

bacilus | 20:58 |

Organic Electronics

Frankfurt. Cocoon Club. Sven Vath, Minilogue live, Loco Dice. Így ebben a formában. Bemelegítésként a mannheimi Time-Warpra.

 

Átugrani a szomszédba (170km) nem nagy akadály. Autobahn. Padló. Az eső szakad, a sávok tele. Hihetetlen. De lendületes. A bejutás ránézésre nehéz. A sor 50m, az eső még mindig kitart. De tíz perc alatt túlesünk rajt(a). A belépő baráti. A kiszolálás szintén. Igaz a szekuricsikről kicsit az volt az érzésem, mintha az Univerzum be nem teljesült reménységeiből verbuválták volna őket. Törött orr, marcona kinézet, meggyőző fellépés. A közönség abszolút vegyes, a világ minden tájáról. A viselkedni nem bíró spanyol, a sorban hőzöngő magyar, a szerény japán, az extravagáns német, a szétcsúszott holland stb. Szórakoztatás magasfoka. Fény, hang, design, táncosok. Huhhh. A partyfényképész tehetségtelen. Nem sikerült értelmes fotót fellelnem az estéről. Pár kép alant a gugliból.

 

Sven egy tavaly nyári spontán buli óta nagy kedvenc. Itt is hozza a formáját, táncol, bulizik, grimaszol a közönségnek. Óriási zenéket tol. Nem tudom milyen stílus. Valami minmál, techno izé. Házigazda-tulaj. Konferál.  Minilogue live. Lemezbemutató. Animal. Prüntyögnek, tekergetnek, nyomkodnak mindent ami előttük tornyosul. Végére egész jól felpörögtek. Aztán Loco Dice zár, energi híján, fél óraból leszűrve biztos jó lehet. A hazaút egy nagy ásítás. Fogyasztás nem számít csak a gyors kilóméterek. 7kor el is alszom, hogy 11kor induljak túrázni.

Seggencsúszás, nedves patak, betört fej, orbitális ebéd-uzsonna-vacsora. De ez már egy másik történet...

bacilus | 21:06 |

Die Schwarzwaldklinik

És még mindig nem voltam Brinkmannéknál...

bacilus | 17:50 |

Versenyszellem

bacilus | 20:42 |

Vállban szűk

180000€, de mit lehet tenni ha csak ezzel lehet tesztelni...

CL 600 V12 517LE 830Nm 340g/km Pffff... Sok Smartot kell ezért eladni.

bacilus | 20:36 |

Szelektíve

S mielőtt kidobnád, akkor nekilátsz szortírozni...És az eldobható flakonnak magasabb a betétdíja ezért a visszaválthatót választod kevesebbért. Meg a környezetért. És egy lapra két oldalt nyomtatsz alapból, máramikor nem négyet. De inkább ne is nyomtass, írjad alá digitálisan.

bacilus | 20:35 |

Megjöttünk

Hello, a nyugalom szigete...

bacilus | 21:16 |

Kámbek

bacilus | 20:35 |

Egészségetekre

No comment:

Minden oké, egyszer majd lesz kedvem irni is. Mondjuk, ha hazajöttem.

bacilus | 11:20 |

Angol nyelvlecke

Semmi különös, izgalmasan telnek a napok. Felkel, bejön, eszik, hazamegy. Nagyjából ez a rutin. De most majd változtatunk. Foglaljad el magad, 1-3ig kötelezően a gyárban, meg ne lássalak benneteket. Én addig csinálok táblázatokat excelben, konzultálok róla a kollegákkal, és az idegeire megyek mindekinek. Már csak egy hónap a következő szabadságig.

bacilus | 14:48 |

A város

Ezek után mit várhatok még ettől a helytől?

"Autóhoz kötött drótkötéllel próbált meg kiszakítani a helyéről egy bankautomatát négy férfi Dunaújvárosban. A kísérlet nem sikerült, pedig többször is próbálkoztak." Az index cikke.

 

Amúgy mivel foglalkozol? Naphosszat unom a banánt. A nap legfényesebb pillanata a frissen sült olajos lángos. Mi kell még? El kell ismernem, hogy a behatárolhatatlan káoszból előbb-utóbb egy gumigyár fog kialakulni. A kérdés már csak, hogy mikor. De már körvonalazódik.

bacilus | 13:57 |

Az én váram

Az előléptetésem napján ünnepélyesen ismét posztolunk. Előléptetés, ugyanis a Staff megnevezés egy mai nyomtatványon Senior memberre változott. Reméled érzed a komolyságát és nem csúszik meg alattad a talaj. A munkaidő borzasztó izgalmasan telik mostanában. Napi többszöri gyárlátogatás, ténfergés, ódalgás, stb. Az idő jó, ez az ő malmukra hajtja a vizet. Kívülről szép, belülről kevésbé.

A motoron töltött kilómétereimet ismét megdupláztam, kezdő endurótanfolyamot elindítottuk, kezelési útmutató beszerezve, indulhat a tuning.

bacilus | 15:59 |

Ki a spúr?

Túl a 2007-es síszezonon újra vissza a valóságba. Sikerült kifogni az ínséges hóhelyzetben talán a legjobb hetet, verőfényes napsütéssel. Persze a kép nem az idei szezonban készült, de azért a pályán tudtuk hozni a "szitűló szarógalamb pózt". Nehéz dolog ez a síelés, ha normálisan akarod csiálni. Csak a sebesség. Az egész hetet mindössze a végső elszámolás árnyékolta be. Közös kassza, félreértés, spúrkodás. Ki-ki nézőpontja szerint. kkk

Szobat esti láz Budapest. Vissza a valóságba a kis hegyi falu után. Nagy Britmánia 2. Valahogy ingyen bejutás, Yonderboiról lemaradás, Ladytronra bólogatás. Tömeg, tredi, hűdelaza gyerekek, jejejee. Aztán mainstream a Mammutban. Year of snobbery! Köszönjük, ide nekem az új albit.

bacilus | 16:26 |

Sí

Na akkor elmentünk síelni. A gyárat építik, szerelik becsülettel, de majd kivéncsi vagyok a téllel hogy boldogulnak. Nekem egy hét off.

bacilus | 10:17 |

Folytatása következik

Akkor ismét belekezdünk. Miután kihevertem a világ átutazása okozta sokkot ismét billentyűzetet ragadok, hogy negatív gondolatokat szabadítsak a hálón elkallódott olvasókra. A helyzet jelenleg annyi, hogy az élet Európában határozottan jobb. Egyelőre a munkát is élvezem könnyen viselem. Két  prezentációval és megannyi értékesen eltöltött multi perccel a hátam mögött aklimatizálódom. Pizzát eszem, hízom, dagad a májam. És ismét hódolok kedvenc hobbimnak: albérletkeresés. 1-4 szobásig minden jöhet, ha tudnál valamit. Annyi a munkám, hogy tényleg csak a legfontosabb híroldalak átfutására van időm. Tényleg, mivel telnek a napjaim? Viszünk bele rendszert hamarosan. Teázunk, leveleket irogatunk, papírhalmot gyártunk. Olykor eltűnődünk a magyar építőipar gyorsaságán és a koreai optimizmuson. Ha igaz, akkor gépjármű tulajdonos is lettem a napokban. Jól fizetett mérnök vagyok. 1x év, 40000km, tanuló kilóméterek. Hajjaj csak lenne rá időm ebben a tavaszi időben. Igahúzás van, pénzkeresés. Meg sivatag hajhászás, bár most per pillanat valahol tán az olasz autópályán cammogás.  Höhö, közeleg az első anyósülésen töltött éjszaka. Hajrá Bamakó, hajrá Dacia Team!

bacilus | 19:26 |

Ha forradalmár lennél...

bacilus | 13:53 |

Lassan vége

A zsúfolt és fogalmazásgátlókkal eltöltött napok után, utolsó előtt azért kis mosolyt tudtak csalni az arcunkra. Igaz a hangulat nem vidám...

Mi ez? Vitamin (Plusssz tabletta) Tegyed egy pohár vízbe és nagyon finom lesz. Köszönöm. Majd habzó szájjal rohant a mosdókagyló fölé. Parányi agyában fel-fel villant neki, hogy mit tanult a 3 éves katonai kiképzése során az északiak mérgezési módszereiről. Gondolta most a magyarok jól elintézték, de aki droid, arról nem tehetünk.

Ez így egy be nem fejezett bejegyzés. Két napig várt arra hogy elkészüljék, de idáig jutott. Kedvetlenség.

bacilus | 0:18 |

Fly by night - Szöul

Avagy a pozitív csalódások estéje (no azért nem annyira, hogy alapjában változott volna a véleményem a mindenről).

Egyszer volt, hol nem volt a megboldogult Freee magazinnak egy hasonszőrű sorozata, nagyvárosok éjszakai életéről dance témakörben. Persze ilyen átfogó képet nem szereztem egy este során, de azért megosztom a gondolataim.

A pozitív csalódás már a vonaton elkezdődött. Megszólítattunk egy kedves koreai lány által. Nagy szó ez ott,  ahol félve fordul angol szavakkal az ember a helyiekhez. Szöulba menet ezt az előítéletet ideiglenesen félre lehet tenni, bátran lehet fordulni az utca emberéhez segítségért. Kellemesen elbeszélgettük a vonatút nagy részét, elfeledkezve az egész heti megterhelő munka okozta fáradtságról. Ezek a beszélgetések általában arról szólnak, hogy mi a véleményünk az országukról, hogy érezzük magunkat. Hangulattól függőek a válaszok, péntek este azért diplomatikusan nyilatkoztunk. Persze szó esett Magyarországról, csináljuk mi itt az országimázst a csodálatos városokról, reméljük haszna is lesz és nekivágnak egyszer a nagyvilágnak. Valahogy én sokszor érzem, hogy mennének ők innen szívesen.

Az elektronikus zenei megmozdulásokról való infógyűjtésnek egy jó kiindulópontja lehet a Mercuryserver fóruma, ahol mindig bejegyzésre kerülnek a nagyobb megmozulások. Itt szembesültem azzal, hogy a visszaérkezésem után kapásból lemaradtam egy Sasha buliról, ha már a júliusi hajógyári is kimaradt, bár lesz még lehetőség dögivel. A választás Nic új albuma miatt esett erre az estére, ami végre nem egy a sok sötét, unalmas proggi lemez közül. A helyszín a Garden, de az M2 is havonta egy-két nagyobb partival dübörög akárcsak a Walkerhill Hotel. Meglepő ez a felhozatal azok után, hogy mindenütt a hip-hop zene bömböl vagy a koreai folk illetve lakodalmas.

Tehát nekivágtunk az éjszakának, Gangnam-gu környéke kicsit modernebb, gazdagabb része a városnak igaz itt is előfordulnak gyakran építkezések (rossz az, aki rosszra gondol). Hamar a klub bejáratában találtuk magunkat, de tanulva a magyar viszonyokból balgaság lett volna tíz órakor megváltani a belépőnket. Inkább merítettünk egyet a környék bár felhozatalából és hamarosan a találó nevű Crazy WC Barban kortyoltuk a longájlendet egy koktél-show kíséretében. A felhozatal bárokból elképesztő, a kiszolálás elsőosztályú, az árak elfogadhatók.

No de mégis táncolni jöttünk meg a jó muzsikáért, így féléjfélkor már az üres táncparketten bólogattunk a kellemes deep ütemekre. Itt is tartja magát az elegáns késői belépő, gyakorlatilag hajnal egy körül kezdett megtelni a tánctér. Addig bedöntöttünk a welcome drinket, az egyik legjobb vodkanaracs készül helyben. Az árak továbbra is messze a lehúzóstól, nyugodt szívvel fizetem ki a további bambi árát. Mégiscsak jól kereső mérnök vagyok kitartott eddig a költőpénzem. A galérián koccintunk Derrick bátyóval mielőtt a pultba lépne fél kettőkor, aztán kezdetét veszi a két órás csujjogatós house. Tudja mi kell a népnek, az átlaghoz képest magukból kivetkőzött koreaiaknak és a laza világpolgárokból verbúválódott közönségnek. Élvezi, táncol, énekel, bagóról bagóra gyújt. Én kicsit befáradok, aztán Nic kezdésére újból magamhoz térek. Kicsit a slágerekre hajaz, az újdonság kevés, de mit számít  ez már ilyenkor. Néhány örökzöld után fél öt fele vesszük a kabátjainkat, az elvakaultak még kitartanak. Pozitív csalódás az eddigi szórakozóhelyek után, ajánlom.

A hajnal fagyos, a hó esett. Jó meleg a taxi, egy városkörüli út után az egészségünkkel mit sem törődve egy gyorsétteremben költjük el jóízűen reggelinket. Bár azért a kimcsi burger jókora melléfogás. Meleg van. Kabátban. Energia szint konvergál a nulla fele. A Szent Kvarcóra ("...kihagyása Szöulban istenkáromlásnak számít, alighanem máglyahalál jár érte..." by Winkler) lassan pörög. Aztán csak elindulunk. Alszunk. Időben felébredünk. Reggelit elcsíp, zuhanyt kipipál, kemény 24 óránk volt. Megérte.

Galéria itt, nekem meg már ideje lenne az ágyban lenni. Izgalmas hetünk van, de tényleg. Ez most megint tetszik. Pozitív!

bacilus | 14:59 |

Így mennek

Beindult a fűtés. Hurrá. Igaz csak rövid időre. Volt hóesés is, meg napsütés, reggel befagyott tócsa. Időjárás off. Aztán gondolkodtunk a problémán, persze amit javasoltunk nem fogadták meg. Javasoltuk mégegyszer szépen leírva-rajzolva. Erre bement a főnök utánajárni. Vaj' szól e hozzánk érdemben? Ésmég: Lee bácsit kinevezték Kínába osztályvezetőnek. Azóta mosolyog egyfolytában és lassan az egész cég járt nála gratulálni. Ez is olyan speciális, 27-én küldték szét az előléptetéseket, amik 1-étől érvényesek. Mint a mi kiküldetésünk. Menni kell! Mikor? Holnap! Az öreg vett is egy laptopot, hogy mobil legyen az adatokat illetően. Rája is dugta a pécéjére, hogy elvigye az évek alatt felgyülemlett dolgokat. Adatlopás meg sem fordul a fejemben, de ha egy fényképet akarunk csinálni a hibás gépről, no ahhoz már az atyaúristen beleegyezése szükséges. Jó esetben az elég, de lehet hogy a melós elküld a francba még annak birtokában is. Így mennek a dolgaink ma. Már csak háromszor kell idejönni a hazaútig.

A hajam lassan hullani kezd ettől a template-től. Két napja szórakozom vele, hogy lefordítsam, de sehogy sem akar sikerülni. Pedig birtokában vagyok az összes információnak. Vagy mégsem?

A holnapi móka meg kiváncsiság:

bacilus | 6:36 |

Szőrszál? Hasogatás!

Mi jöhet még egy depressziós hétfő munkanap közben? Mondjuk az "Iróasztal Ellenőrző Osztály" feltűnése. Már reggel fel kellett volna tűnnie, hogy ez a nap más, mint a többi. No nem azért, mert először sikerült korea hajnalban felkelni, hogy elvégezzem a hétvégére betervezett munkámat. A vasárnap sikeres átalvása után lóhalálában készült a prezentáció, ami végül kielégítően lezajlott. A munka folytatódik, a kíváló szervezésnek köszönhetően három napunk maradt a befejezére. Ami természetesen lehetetlen. Szóval ma reggel mindenki lázasan pakolt az íróasztalán, vadul kerregett az iratmegsemisítő, égett a munka (pakolás) mindenki keze alatt. Csak azok a hitvány európaiak nem sejtették mi készül. Hogy is sejhették volna, mikor fontosabb dolgokon szokott az agytekervényük csavarogni. És délután bekövetkezett, amire egyikünk sem számított. Megjelentek az IEO irnokoai, és ezután már nem lesz titok a ferdén felragasztott post-itek tömkelege, készülnek a jelentések a hanyagul az asztalon heverő jegyzetekről, hogy a neonfényben csillogó cukorpapírkák garmadájáról már ne is beszéljünk. Hiába no, ilyen vészterhes időkben, mikor először látnak el feladattal az öt hónap során, na ilyenkor nem jut időm az asztalom karbantartására. Kérem, kérem, ide lőjjenek! Vagy toloncoljanak északra, hátha ott van annyi eszük az embereknek, hogy télen fűteni kell az épületeket...

bacilus | 8:29 |

Avatar

Először olvassad el ezt. Amik eszembe jutottak:

• Először is hogy soha nem leszek képes az ő fejükkel gondolkozni. Itt már sokan frankón a virtuális térben élik az életüket. Nehéz felfogni, hogy külön Starcraft csatorna megy nullahuszonnégyben és a legjobb játékosok valóságos sztárok. A gondolkozás ki is ütközik a munkában úgy érzem, teljesen más témára jár az agyunk az aktuális dolog megoldására.
• Azt hiszem a mi net elérésünk a "minden 10-ik háztartás" kategóriába esik, ugyanis csak álmodozunk a 8 Mbit-es sávszélességről miközben egy online rádióadást képtelenek vagyunk hallgatni. Annyit emlegetik már ezeket az adatokat, hogy kénytelen vagyok elhinni, igaz a cégnél is igyekeznek cáfolni. Bár itt a töketlenség is sokat dob a latba. Hozzáértők teljes hiánya...

bacilus | 5:45 |

Nem kevés

Miután magam telepítettem a lopott Office-t a semmiért és egész délelőtt nagyokat hallgatva, néha egymás mellett elbeszélve idegesítettük egymást, aztán a délutáni megbeszélésből egy kukkot sem értettem, na akkor kiáltottam fel. Kezd nem kevés lenni, hanem sok. És már rohadtul nem bírok jó pofát vágni hozzá. Holnaptól nagy gondolkodás a kiosztott feladaton, csak el ne vesszünk az információk rengetegében. Azt hiszem itt volt elég a nap. Kéremkapcsoljaki!

bacilus | 12:56 |

Twentyfour

...nap van hátra. És tényleg e szám körül forog a nap, mivel a hetemet megpecsételtem a harmadik évaddal. Feliratégetés működik (tökéletes idiótabiztos program, pár gombnyomás és a kívánt eredmény kapható iszonyat gyorsan), igyekszem minden lehetőségét kiaknázni. A levélszemét átolvasását pár finoman fogalmazott levél követte, hogy aztán átadjam magam a Faithless új albumának (sicc, hiszen ez meg sem jelent még, akkor csak képzelődöm, de kellemes) a világháló átböngészése közben. Remélem azért lesz mit tennem.

A hétvége csendesen telt. Alvós énem ellenére, no meg a hétköznapi hathuszas keléseknek köszönhetően szombaton sem bírok sokáig aludni. Persze ez vasárnapra átalakul, hogy aztán hétfőn újra bosszúsan ébredjek korán megint. A reggeli utáni edzést egy gyomorrontás tetézte a vásárlás közben. Azért csak hozzájutottam ahhoz, amit akartam. Never stop exploring jegyében a sapka, ami nagyon meleg. Ebben még a Mont-Blanc-ot is megmásztam volna. Este teázós, beszélgetős, öreguras, korán hazamenős. Vasárnap aztán megszólítattam a kondiban. Egy kedves úr érdeklődött származáson felől egész tűrhető angolsággal. Megállapotunk, hogy Magyarország nem Észak-, hanem Közép-Európa és hogy nájsztumítjú. Meginvitált a nyelviskolájába, ami ingyenes és sok hasonszörű flótárs van, akiket idevetett az élet és próbálnak túllépni a nyelvi nehézségeken. Köszönettel elutasítottam, ugyanis van egy "remek" tanárom már és többre nem futja az szűkös időmből. A szándék viszont nemes. A közlekedés bringa volt. Talán idén utoljára. Leizzadás, hegymászás a ↓15''-al kicsit kényelmetlen. A végére majdnem pofánesés a megszoruló hátsó kerékkel, aztán kormánycsapágy elszállás lejtőn lefele 40-el fék nélkül. Elég lesz az izgalmakból.

Közben szépen zajlik a szokásos hétfő reggel. Kérdéseimre nehéz a válasz. Excelhez új összetevő installálása megoldhatatlan feladat. Bocs az Informatikai csoportnak nincs angol telepítő lemezük. Megpróbáljuk warez oldalról. Nem sikerült. 2006, Dél-Korea, egy "60 éve működő, piacvezető autóipari beszállító multinacionlis nagyvállalat, amely a világ több, mint 170 országában közel 5000 alkalmazottat foglalkoztat. Fennálllásuk óta folyamatos fejlódés jellemzi a céget, töretlen sikerük titka a legmodernebb technológia alkalmazása, akörnyezettudatos gondolkodásmód és a munkatársak folyamatos szakmai képzése". De mit is várunk olyanoktól, akik ilyennel meg hasonlókkal állnak a nagyközönség elé. Szótárprogram, igénytelenség rulez.

Karácsonyi ajándék ötletek.

bacilus | 1:18 |

FTT

Végre felcsillant a remény, hogy valami olyan dologgal foglalkozzunk, amiben kicsit gondolkozni kell. Mondjuk, aki Fourier transzformációt emleget az már valamivel képzettebb lehet a nagy többségnél. Szigorúan helyi viszonlatban nézve.

A derekamban meg bekattant valami. Hurrá!

bacilus | 5:31 |

Vol. 4

Nem tudom az eddigi leghidegebb hétvége után mire számítottam. Nem volt ember az irodában, aki 16 fokra belehelte volna a légteret. Durván hideg van továbbra is, reménykedem hogy december 14-ig tüdőgyulladás nélkül megérek még pár álmosító, fűtött munkanapot. Lehet tudatos a taktika, hogy a nagy semmittevésben el ne aludjanak a kedves kollegák?

Szombaton Szöul immár negyedszer. De még mindig van látnivaló ebben a csöpp városban. Jeles nap volt 11.11. A Pálcika nap gyakorlatilag egy a Valentin naphoz hasonlatos ajándékozós idiótaság, amikor jól megtömik magukat ebből a kereskedők. Én is találtam még pénteken az asztalomon egy csomaggal, akkor még nem tudtam mire vélni, de mára kiderült.

Szóval Szöul, ami nem indult egyszerűen. Már szerda este óta vadásztuk a vonatjegyet, mert az eddig is bevált közlekedési formának bizonyult. A jegyfoglaló rendszer áldásos létezésének - ha külföldiek is használhatnák, akkor bezonyára másként látnám - köszönhetően jó előre betárazzák maguknak a üléseket. Mondjuk egy fokkal jobb a helyzet, mint nálunk, mert itt csak annyi jegyet adnak el, ahányan ülni tudnak. Nincs WC-ben ácsingózás, peronon maradás, anyázás. (Persze egyszer így is már meg kellett küzdeni Gizi nénivel - aki nem bírta értelmezni a betűket a tikettjén - és a kommunikációs nehézségekkel.)  Persze napközben töröltek is néhány foglalást, de mire az állomásra értem már újra elvitte valaki előlünk. Maradt a busz, mert az gyakran jár (ötpercenként muhaha... és tényleg), igaz a menetidő kiszámíthatatlan. Kétféle busz létezik: az intercity - a helyiközi függönyös, a faluk ill. kisebb városok között - és az express, ami a nagyvárosokat összekötve robog. Persze azt nem gondoltuk, hogy a távolsági buszon összesen 28 ülés van és itt sincs túlfoglalás. Így egy ötven perces várakozással indultunk neki az útnak. Az ülések fotelok három sorban, gyakorlatilag vízszintbe dönthetők és az ülések közötti tér a koreaiak számára már-már egy taekwon-do edzéshez elegendő. Bírnám otthon is a Volán járatain. Oda és vissza a forgalom a 2x4 sávos autópályán elképesztő. Mihez hasonlítanám? Mondjuk augusztus 20-a M7 Budapest felé, késő délután *100. Itt annyi a különbség, hogy az időpont lényegtelen. Állandó dugó Szöul 50 km-es körzetében. Az egymás seggében autózó rutinos balfék sofőröknek köszönhetően ráfutásos balesetek kilóméterekként. A leállósávban tucatjával várakoznak az autómentők, csemege nekik e táj, úgyis mindig történik valami. Még szerencse, hogy a belső sáv buszsáv és itt ezt jobban betartják, mint a Rákóczin. 160 km-en a menetidő 1h50m. Mondjuk az álló kocsisor melletti 120-as tempó néha elgondolkodtat mi történne egy elénk kanyarodó elégedetlen autós miatt. De nem történik, mindkétszer simán megérkezünk.

Hogy mit láttunk? Olimpiai parkot mégegyszer. Csak most szép napos, kirándulós idővel, lobogó magyar zászlóval. Képek itt lesznek majd, amint a tár.hu túllép az ismételt kovertálási nehézségeken. Belógtunk a hatalmas uszodába, láttuk ahogy építik a színpadot egy nagy koncertre a tornacsarnokban, igazi túristák voltunk, lefényképeztünk mindent. Aztán elzarándokltunk Misariba és megnéztük az evezős pályát. A világ vége mögött van egy kicsivel busszal megközelítve, de szép hely. Hegyek lábánál terül el a pálya, néhány hangárral és napjainkra megváltozott fő profillal. Egy motorcsónak versenypálya található az első ötszáz méteren, fedett lelátóval, óriási kijelzővel. Mikor megérkeztünk épp az utánpótlás szelte a hullámokat fülsüketítő hanggal párosulva, miközben a túloldalon egy nyolcas épp a vízreszálláshoz készülődött. A kellemes séta után vissza a buszra meg a dugóba. A vontatott menetet az első metrómegállónál meg is szakítottuk, hogy aztán rájöjjünk nem is tudjuk hova tartunk. Már ekkor is késében voltunk egy találkozóról és reménytelennek tűnt hogy ráleljünk a megfelelő metrómegállóra. Szerencsére, mint oly sokszor ezen a napon, tanácstalan külsőnk megszólíttatott és rövidesen az úticél pontos ismeretében aggódtunk tovább a késés miatt. Milyen nehéz az élet mobil nélkül. Ahhoz képest, hogy itt mindenki a telefonján lóg egész idő alatt, sms-t írva, zenét hallgatva, mi sokszor utcai fülkék után rohangálunk, ha fel akarjuk venni a kapcsolatot egy helyivel. A találkozót elcsíptük, piacot megnéztük, ami akárcsak a nyóckerben. Csak itt nincs "helókocsivigyázz". Felmálázott nagymotorokkal jönnek az 1 méter "széles" kis utcácskákban. Gyorsan léptünk, végre kaja este hatkor, ez valahogy kimaradt napközben. Hazaút sima, erőltetett buli lement, vasárnap a pihenésé. Olvasás, zenehallgatás, film, aktív semmittevés.

bacilus | 0:04 |

Itt is hó

Itt van, megérkezett. Hirtelen változik itt is az időjárás, leesett az első hó. Na nem sok, de mutatóba épp elég. Fűtés továbbra sincs és úgy érzem megfáztam. A legjobb hogy a szálláson is csak este kilenckor kapcsolták be. Save money! A továbbiakban távirati stílusban:

• Az iPod egyre népszerűbb, de a sör azért még mindig olcsóbb nála.
• Vannak új fényképek a tárban itt és itt.
• Kicsit unatkoztam vasárnap, gondoltam összeütök egy beszámolót a meccsről. Persze hatalms szívások követték az elhatározást, de tegnap este elkészült. Elég minimál viszont el kell kezdeni valahol. Nézzed csak!

bacilus | 0:35 |

Cold mountain

Ezek hülyék. Ül nagykabátban mindenki az irodában, mintha minden a legnagyobb rendben lenne. ~15 fok körül lehet idebent a hőmérséklet. A fűtésidény várható kezdete: december. Kint megérkezett a rosszidő, esik, hideg van. Nem szeretek fázni. Pedig tegnap még nagyon frankó volt. Bringával mentem kondizni. Miután a kerékpárkereskedésben ledumáltam egy ingyenes pumpálást, hadra is fogható volt a verda. 17''-os vázméret, fix nyereg, nyakigláb. 6 sávoson lazán, piroson át, sokdombra felszenved, nagyon megizzad. Lefele a nap az arcomba tűz, nem látok, a hajam lobogna, fékem nincs. Durván.

Az asztaltársam ma megérkezett egy hét távollét után. Ezt a hanyagságot. Szerintem az elkövetkezendő öt évben biztos nem megy többet szabadságra. Állítólag esküvője volt meg nászút. Két nagy pakkal is érkezett. Ha valaki elutazik, akkor mindig hoz valami kb az egész irodának. De nem torta vagy aprósütemény a lagziból esetleg külföldi specialitás. A helyi szupermarketben vásárolt dobozos üditő és csoki. Leleményes. Én egy 100ml-es C vitamin sürítményt kaptam. Örültem. Vagy megőrültem? Mint egy nagy család! LOL

bacilus | 6:19 |

Túllépünk a kudarcon?

Nem ígérkezik könnyű összecsapásnak a magyar válogatott újabb külföldi vendégjátéka: a Málta ellen elszenvedett megalázó vereség után kell a romokban heverő csapatnak talpraállni és visszaszerzni szurkolóinak bizalmát. Az ellenfél Dél-Koreával szemben a mérlegünk eddig pozitív (1 győzelem, 1 döntetlen). Kérdés, vajon a hétvége után is elmondhatjuk e mindezt?

Nehéz helyzetben várja az ideiglenesen megbízott játékos-managerrel csatába induló nemzeti együttes az ázsiai túra következő mérkőzését. Rengeteg játékosomra sajnálatos módon nem számíthatok - utalt a nehézségekre Jan Oshee. - A legutóbbi edzőmérkőzés alaposan megtizdelte a játékosállományt, többen kissebb-nagyobb sérüléssel bajlódnak, csak a mérkőzés előtt dől el kire számíthatok. Jó néhányan próbajátékra indulnak szombat reggel Szöulba, így rájuk sem számíthatok. Remélem sikerült rendet tennem a fejekben a Málta elleni kudarc után és újra egy harcos csapatot láthatunk majd kifutni a zöld gyepre. Sajnos az eddig lejátszott mérkőzéseken többször akadt probléma a pálya talajával, nem számítok másra ezen a mérkőzésen sem. Reméljük a felszereléssel kevesebb problémánk lesz, mint ezelőtt. Bízom a jól bevált taktikában, továbbra is a 3-5-2-es felállásban küldöm pályára a csapatot. Az ellenfél keretében rengeteg európai kupában szereplő kíváló játékos található, tehát óva intenék mindekit a lekicsinylő szavaktól. Az egy hónappal ezelőtti mérkőzés is megmutatta, hogy a technikai lemaradásukat óriási lelkesedéssel igyekeznek pótolni. Erőnlétileg jobbak vagyunk, reméljük ezt az utolsó percekben kamatoztatni tudjuk majd.  Voltak és vannak is problémáink, de remélem a mutatott játék képével magunk mögé állíthatjuk ismét a szurkolóinkat.

A koreai csapat egyik legnagyobb sztárját, Park Ji-Sungot - akit hazájában nemes egyszerűséggel csak Hősnek neveznek - telefonon sikerült egy rövid esélylatolgatásra felkérnünk. "Legutóbb a 2002-es Bajnokok Ligája szezonban szerepeltem magyar csapat ellen a Manchester United színében. Az első mérkőzésen meglepő vereséget szenvedtünk Budapesten, egy fiatal játékos, talán Koplárovics góljával, tehát átérzem a magyar futballisták lelki világát a Málta elleni EB selejtező kudarc után. A visszavágó természetesen sima volt, de azért tudom, hogy annál többre képes ez a magyar csapat. Mi a lehető legjobb összeállításban léphetünk pályára szombat délután, mondhatnám, hogy az All-Star csapatot láthatja majd a publikum, mivel minden európában játszó társam vállalta a mérkőzést. Igyekszünk gólokkal kiszolgálni a nézőket és megszerezni az első győzelmünket Magyarország ellen." A nyári sikertelen világbajnokság óta új tréner irányítja a vörösöket. A holland iskola továbbra is maradt, ugyanis Dick Advocaatot Pim Verbeek váltotta a kispadon augusztusban.

Barátságos labdarúgó mérkőzés
Helyszín: Daejeon, Sinseong-dong Aréna
Időpont: 2006.11.04. 15 óra
Jegyár: ingyenes
Vezeti: Kim Chi Wee (KOR)

bacilus | 0:21 |

Mi jöhet még?

Íze volt a rizsnek... Felküldtek a koreairól, hogy itt nekem ma már nem tudnak újat tanítani (olvasás, muhaha)... Mondjuk képes leszek 5 darab 5perces 1000-et futni? Áh, az biztos nem... 

bacilus | 12:34 |